FUVOLA

A fuvola aerofon hangszer, az ajaksípos fúvós hangszerek közé tartozik. Hangképzésszempontjából a legegyszerűbb hangszerek egyike, valódi fúvókája nincs is, a játékos ajkai által a hangszer fejrészén lévő befúvónyílásra irányított levegőáram szólaltatja meg. A fuvola csöve játék közben a fúvás irányára merőlegesen, oldalsó helyzetben áll, ezért harántfuvolának is nevezik. A különböző hangmagasságokat hanglyukakkal, billentyűzet segítségével lehet rajta képezni. E tulajdonsága alapján a fafúvós hangszerek közé sorolható annak ellenére, hogy napjainkban már leggyakrabban fémből készül(ezüst,arany,platina). A legmozgékonyabb hangú fúvós hangszer.

Hangterjedelme:

A fuvola tartása, megszólaltatása

A fejrészen van a befúvónyílás, illetve a cső végét lezáró dugó. Furata nem hengeres, hanem a dugó irányában enyhén, „parabolikusan” szűkül. A fejrész anyaga, belső kiképzése, a befúvónyílás mérete, formája alapvetően meghatározza a hangszer hangzását. A finomhangolás is a fejrésznek a testhez képest történő teleszkópszerű elmozdításával történhet. A testen találhatók a hanglyukak, a hanglyukak fedését biztosító mechanika, amit zárt vagy gyűrűs billentyűzet működtet. A lábrészen találhatók a hangszer legalsó hangjait képező hanglyukak, a hozzájuk tartozó mechanikával. A c-láb illetve a h-láb használatától függ az elérhető legmélyebb hang.A többi fafúvós hangszerhez hasonlóan a fuvolán a különböző hangmagasságokat oly módon képezik, hogy a hanglyukak nyitásával-zárásával a testben rezonáló levegőoszlop hosszúságát módosítják, ami a fuvola – akusztikailag mindkét végén nyitottnak tekinthető – csöve esetén mindig nagyjából a megszólaló hang hullámhosszának fele. Átfúvással, tehát a megfúvás módjának megváltoztatásával a rezgő levegőoszlopot másféle, egy vagy két oktávval magasabb hangnak megfelelő rezgési módok felvételére lehet késztetni, ezzel tovább bővítve a hangkészletet. A fuvolán összesen három oktáv hangterjedelem érhető így el.A hangszercsalád

A fuvola a XVII. századtól a XIX. századig magányos hangszer volt, hangszercsaláddá bővülése csak a XVII. században és az előtt, valamint a XX. századtól mutatható ki. Jelenleg több, mint tucatnyi méretben építenek fuvolákat, de ezek közül a legtöbb igen ritka hangszer. A Magyarországon használt leggyakoribb típusok a következők:


alaphang

jellemzői, használata

piccolo

d"

kicsi, éles hangú, elsősorban zenekari tuttiban használják

fuvola, vagy c-fuvola

c'

mindenféle műfajban a leggyakrabban használt típus

desz-fuvola

desz'

fúvószenekarban használt, desz alaphangú fuvola; az általában "b"-s (fél hanggal leszállított) alaphanggal büszkélkedő rézfúvós hagszerek miatt a fúvós zenekarra írott darabok többsége is egy "b"-s hangnemben íródott: ezeket egy deszre hangolt fuvolán jóval könnyebb eljátszani

altfuvola

g

kicsit nagyobb, mint a normál c fuvola, kvarttal mélyebb

basszusfuvola, vagy albisiphono

c

a fejrésze visszahajlik, hogy a játékos keze elérhesse a billentyűket

A honlappal kapcsolatos tartalmi kérdésekkel, problémákkal forduljon a honlap szerkesztőjéhez Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. tanárnőhöz.·
A technikai jellegű (a weblap szerkezetével, megjelenésével, működésével kapcsolatos) észrevételeit, javaslatait jelezze Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. rendszergazdának.·
© Molnár Józsiás